ThinkEdem Blog

A cégnél bekapcsoltuk a légkondit. Én siettem jelezni ellenérzéseimet. Megnyugtattak, hogy nem kapcsolják durva fokozatra.

Nos, jelenleg a pólómra felvettem a közepesen vastag farmeringemet, mert fázom.

Ez a nyaram a fülfájásról, torokkaparásról, ízületi gyulladásokról, hasogató homloküreg-fájdalomról fog szólni. Nem hipochondria, hanem a tapasztalat beszél most belőlem.

Leszedtem az Electrose plugint, több okból. Az Electrose, amit három barátom csinált szabad idejében, elvileg már korábban “megszűnt”, de a linket még hagytam. Most azonban újjáindult úgy, hogy az eredeti három szerkesztőből kettőnek még csak nem is szóltak; helyettük van egy új cikkíró, akinek az írásai rendre kritikán aluliak (félrefordítások, stílushibák jellemzik). Hiába van még ott Eskin színvonalas hozzájárulása, így ebben a formában már nem tudom ajánlani az oldalt senkinek.

(Kis csalás, mert még 30-án este, takarítás közben kezdtem írni ezt a postot, holnap ugyanis nem fogok ráérni, feltehetőleg.)

2011 elég pocsék év volt, sok tekintetben. Állás… a “szabadúszó” melóm rosszul végződött, a megbízó az utolsó ~40.000Ft-nyi részlettel eltűnt, de teljesen – amit addig csináltam, azt is leszedték a netről. Aztán találtam ugyan egy állást, de… hát, ha valaki rossz munkaadóról akar hallani, akkor mesélhetnék.  Csak annyit mondok, hogy a főnök meg a fő gárda hitgyülis volt, és mélyen keresztény meg vallásos. Ebbe persze belefért, hogy senki nem volt teljesen bejelentve (“Csak 30% adót fizetünk az APEH-nek, de örüljenek, hogy egyáltalán fizetünk.”), illetve amikor az egyik volt alkalmazott hülyesége miatt az APEH (iletve most már NAV) megtudta, hogy nem is volt bejelnetve, és úgy dolgozott itt, nos, akkor persze írták a könyörgő levelet a bezáratás ellen, aminek az volt az egyik fő érve, hogy márpedig ők tisztességesek és mindenki be van jelentve… na de mindegy. Sikerült onnan dobbantani egy tényleg überjó helyre, ahova szerettem is járni, és már kezdtem belerázódni a dolgokba, amikor… amikor a befektető leállíttatta a projektet, és december elején, a próbaidőm felénél sajnos elbocsátottak onnan is. Szerencsére (és Bélának hála) egy héten belül sikerült találni másik munkát, szóval katasztrófa nincs, de nem mondanám, hogy felvet a pénz. Január kifejezetten szopás lesz e téren.

Merthogy felköltöztem albérletbe is. Rohadtul nem bírom Esztergomot, nagyon rossz hatással van rám. Egy-két napra, egy hosszabb hétvégére jó, de huzamosan nem tudok ott élni. Elnyom, eltemet, megfullaszt, nem tudom, de azt tudom, hogy nem tesz jót – rinyáltam már erről párszor itt meg előző blogokon. Na de sikerült feljönnöm albiba… ahol szintén nem volt minden zökkenőmentes. Voltak belső zörrenések, de azok nem voltak nagy gondok igazán. Aztán a tulaj kitalálta, hogy tulajdonképpen ő eladja a lakást, úgyhogy 14 nap alatt haladéktalanul költözzünk ki. Nem, a csonka hónapra nem kell már fizetnünk semmit. …aztán persze az utolsó pár napban meggondolta magát, mégis fizessünk rezsit, meg albit, meg a kaucióból is levon, mert a lányok hiába sikálták tisztára a lakást (meló és egyéb dolgok miatt nem tudtam segíteni, de ezt igyekeztem anyagi hozzájárulással kompenzálni, mert mégiscsak), az neki nem jó.

A politikai helyzetről inkább nem is beszélek, de ha így megy tovább, 4 év múlva nemhogy rosszabb lesz nekünk, de nem lesz Magyarország.

2011 viszont sok tekintetben a legjobb év volt. Mert azért mégiscsak sikerült feljönni Pestre, ahol mindenem itt van. És azért van munkám is, ahol azt csinálom, amihez értek.

És legfőképpen azért, mert megtaláltuk egymást Szandrával, akivel bár nem megy minden mosolygós-nevetősen, és vannak súrlódások, de nem érdekel, mert ő az igazi.

…és most megyek vissza takarítani, mert holnap nálunk lesz szilveszteri buli (azaz a post élesedésekor feltehetőleg épp az éjféli koccintásnál járunk), ahol társasjátékkal, Guitar Heroval töltjük az időt, remek társasággal, remek hangulatban.

És lássuk, mit tartogat nekünk 2012.

Ja, a legpoénabbat nem is mondtam.

Apámék előfizettek IPTV-re. A kütyü amúgy egyből el is romlott, szóval cserélni kellett, de hát ez van. Viszont az új kütyüben van wifi router is. A beállított dlink routert kihúzták a szakemberek, merthogy “összeakad az ő routerükkel”, illetve “bizonyára feltörték és azon keresztül neteztek mások, és azért volt eddig rossz a netünk”. Az összeakadás már kivágta a biztosítékot, de hogy biztos feltörték a wpa2-es kódolású wifit, és inkább berakták az ő routerüket, amin 1.) wpa/wpa2 wifi volt, 8 számból álló jelszóval (és valami generált, 7b1d46 ssid-vel), 2.) a beállítás felület nem volt lejelszavazva. Ráadásul a net gyakran szakad, a youtube állandóan bufferel és nem képes folyamatosan lejátszani egy 5 perces videót, a speedtest.net grafikonja meg olyan fűrészfogas, hogy ránézésre elfűrészel egy mammutfenyőt. (Igen, a dlinknél is volt nethalál, de egyrészt az a modem felől volt, másrészt legalább a speedtestes grafikon tükörsima volt…)

Még szerencse, hogy nem voltam itt, amikor kijöttek beszerelni…

Update: annyira jó ez a net most, hogy nem zavar be az én routerem, hogy a WordPress beállításoknál a pluginek listája nem tölt be rendesen. Biztos sok GB-nyi, torrentes adat van rajta, vagy nem tudom.

Tényleg akartam menni Szandrával szüleihez, de közbeszólt a rendes évi megfázásom, ami rohadt módon kihagyta az őszt, és most ugrott a torkomnak. :(

Szóval vannak ám mindenféle történések. Például munkahelyet váltok, holnap leszek utoljára a régi helyen. Az okokról mesélhetnék, de nem fogok, legalábbis egyelőre nem. Maradjunk annyiban, hogy a cég filozófiája túl sok pontban tért el az enyémtől.

Többet fogok BKV-zni, mivel az új melóhely nem két megállónyira van az albitól (illetve három saroknyira Szandrától), hanem egy átszállással kb. 40 percet fogok utazni, de ez azt is jelenti, hogy több időm lesz olvasgatni, mert valahogy mostanában csak utazás közben szoktam olvasni. Meg a WC-n. Tervezem egy e-könyv olvasó beszerzését is, de az maaaaajd. Egy ipad2 is kezdett csábítani, de az még mindig túlárazott az ízlésemnek.

A sorozatok jönnek, mennek, a HIMYM és TBBT kezd laposodni, a Doctor Who és a Castle még mindig erős, várom a Sherlock-ot, és kíváncsi vagyok, hogy lesz-e még IT Crowd. Filmeket is nézek, beszereztem például a Holló negyedik részét, ami szerintem az “annyira szar, hogy meg kell nézni egyszer” kategóriába fog tartozni (IMDb-n 2.6/10 az értékelése…)

Szandra pedig van és lesz, és gusztustalanul boldogok vagyunk, még ha néha zsörtölődünk is, de ez így jó.

Van énnekem egy Szandrám, akit nagyon szeretek, és aki nagyon szeret engem, és ezt kaptam tőle születésnapomra:

(Klikkre megnő.) Na, milyen Szandrám van nekem? :)

Update: a kép eredetije itt található: http://countyoursheep.keenspot.com/d/20040204.html

… mert sajnos nagyon nem vagyok hozzászokva, hogy kettesével szedve a fokokat szaladjak fel a mozgólépcsőn a Ferenc körútnál Corvin negyednél, a Ya Mama-ra mégis megtettem ma reggel, aztán kicsit mélyeket lélegeztem a maradék száz méteren a munkahelyem fele.

http://www.youtube.com/watch?v=d_SJfF6-JJ8…

…or watch it here ▼

Hát, sok minden történt egy év alatt. Költöztem, több ízben is. Először Esztergomba, mert állástalan lévén nem tudtam tartani az albit. Később a Corvin mellé, egy kisebb közösségbe. Onnan a főbérlő rakott ki minket, eléggé megkérdőjelezhető módon, de egy régi cimborám épp albérletet keresett, így betársultam, és sikerült egy überfrankó kéglit kifogni a Nagyvárad térnél – közel a Ráday, közel sok olcsó kocsma, és a közlekedés is jó.

A vasárnapi partit bejárósként is látogattam, ami jó, mert nagyjából ennyi volt a szociális interakcióm. Ez megváltozott, Szandra személyében, akivel már több, mint két hónapja boldogítjuk egymást (szó szerint). Szandráról azt érdemes tudni, hogy imádnivalóan kocka, rettentően szeretjük egymást, és állandóan ugyanarra gondolunk. Néha már-már ijesztően. Állásom is van már, pár hónapnyi fusizgatás után, az is több, mint három hónapja.

Fészbukról, csetekről leszoktam. Most a zséplű a “menő”, meg a google talk, de melóhelyről csak a “céges” változatot használom, azt is inkább muszájból. Blogot eleinte azért nem írtam, mert tényleg nem volt miről, aztán azért, mert sok minden történt, és nem jutott rá idő, végül pedig azért, mert annyi minden történt, hogy sosem tudom, hol kezdjek bele. Sorozatok terén is vannak már lemaradásaim… és nagyon sok emberrel szeretnék összefutni, csak valahogy továbbra sincs időm, meg pénzem. De majd megoldjuk.

Szóval most prímán érzem magam, és remélem, ez már csak felfele mehet majd.

Hát így.

(De rég írtam már ide…)

Szóval az egész úgy kezdődött, hogy múlt hét kedden este elkezdtem köhögni. Ekkor még nem sejtettem, hogy békae mi lesz ebből. Másnap, szerdán, már a melóhelyen is éreztem, hogy valami bűzlik Dániában, én meg lázas vagyok. 38.5-re tippeltem. Úgy jöttem el munkából, hogy lehet, hogy másnap nem tudok bejönni. Az albiban nem volt megtalálható lázmérő, így vettem egyet, egy adag Algoflex Forte-val (ez itt a reklám helye), mert elfogyott az algopyrinem. Nos, ekkor délután 6 volt és a lázmérő 39 fokot mutatott, tehát a tippem kicsit mellé ment, bár lehet, hogy akkor még pontos volt. Hát, gondoltam hátha reggelre kifekszem, algoflexszel lenyomtam magam 38 fok alá, bár éjfél körül megint 39-el ébredtem, úgyhogy reggel irány a doki.

És most előrebocsájtom, hogy nem tudok elég sok jót mondani a háziorvosról. Volt már olyan orvosom, aki meg sem mondta, mi bajom van, csak felírt valamit, és kérte a következőt. Dr. Király Edit nem ilyen. Na de ne szaladjunk a dolgok elébe.

Szóval reggel irány a doki, akitől megtudtam, hogy az albi címe alapján a másik dokihoz lennék hivatalos, aki délután rendel, de amikor megemlítettem, hogy tegnap délután 39 fokos lázam volt, csak annyit mondott, hogy akkor jó helyen járok, felvette az adataimat és kivizsgált. Normális volt, nem lekezelő, ugyanakkor alapos. Balra lent valami furát hallott, és Té Gyulára tippelt, de nem volt benne teljesen biztos, úgyhogy felírt egy antibibliotikumot és elküldött röntgenre. A röntgen szerint “invaziumárnyék nem látható”, úgyhogy abban maradtunk pénteken, amikor visszamentem a lelettel, hogy ha hétfőn jól érzem magam, akkor mehetek dolgozni, ha nem, akkor visszajövök és meghosszabbítja a táppénzt meg ilyesmi.

Vasárnap este olyan köhögőrohamom volt, hogy szerintem a tüdőmből is kiköptem egy darabot.

Hétfőn visszamentem hát, és a doki megint meghallgatott, és mondta, hogy szerinte ez akkor is TéGyé, de nem szívesen küldene vissza ugyanoda röntgenre, tüdőgondozóba viszont csak az állandó lakcím szerintibe küldhet. Így kaptam közös megegyezéssel beutalót az esztergomi röntgenre, de eközben úgy írta fel a gyógyszert mellé, hogy “a röntgen inkább csak önigazolásképpen kell”.

Most olvastam be neki telefonon az eredményt: “…lehet kezdődő vagy lezajló tüdőgyulladás.” A dokinéni válasza: “Igen, ahol hallottam. Jól van egyébként? Nem lázas?”

Ha netalán elköltözök ebből az albiból, olyan címre akarok menni, hogy ő maradjon a háziorvosom.