Hát, sok minden történt egy év alatt. Költöztem, több ízben is. Először Esztergomba, mert állástalan lévén nem tudtam tartani az albit. Később a Corvin mellé, egy kisebb közösségbe. Onnan a főbérlő rakott ki minket, eléggé megkérdőjelezhető módon, de egy régi cimborám épp albérletet keresett, így betársultam, és sikerült egy überfrankó kéglit kifogni a Nagyvárad térnél – közel a Ráday, közel sok olcsó kocsma, és a közlekedés is jó.
A vasárnapi partit bejárósként is látogattam, ami jó, mert nagyjából ennyi volt a szociális interakcióm. Ez megváltozott, Szandra személyében, akivel már több, mint két hónapja boldogítjuk egymást (szó szerint). Szandráról azt érdemes tudni, hogy imádnivalóan kocka, rettentően szeretjük egymást, és állandóan ugyanarra gondolunk. Néha már-már ijesztően. Állásom is van már, pár hónapnyi fusizgatás után, az is több, mint három hónapja.
Fészbukról, csetekről leszoktam. Most a zséplű a “menő”, meg a google talk, de melóhelyről csak a “céges” változatot használom, azt is inkább muszájból. Blogot eleinte azért nem írtam, mert tényleg nem volt miről, aztán azért, mert sok minden történt, és nem jutott rá idő, végül pedig azért, mert annyi minden történt, hogy sosem tudom, hol kezdjek bele. Sorozatok terén is vannak már lemaradásaim… és nagyon sok emberrel szeretnék összefutni, csak valahogy továbbra sincs időm, meg pénzem. De majd megoldjuk.
Szóval most prímán érzem magam, és remélem, ez már csak felfele mehet majd.
Hát így.