Loading ...
Tuesday, April 26th, 2011 Kicsit sok sorozatot nézek mostanában.
The Big Bang Theory: Ezt a sorozatot eleinte nem tudtam hova tenni, kétszer kellett nekifutnom az első pár résznek, mire megtetszett. Kellemes geek sitcom, mindenki szerint Sheldon viszi a sorozatot a hátán, de engem valahogy jobban elszórakoztat Penny elnördülése – az arckifejezés, amit akkor vágott, mikor először mondott zsigerből egy Star Trek-es példát, az egyszerűen priceless. A legutóbbi évad eléggé hullámzó, de még van benne potenciál. 7/10 [Jelenleg a 4. évadnál tart]
Buffy, the Vampire Slayer: Kissé kakukktojás, mert már nem aktív, a hetedik évad végén lezárták a sorozatot (ami nem akadályozta meg azt, hogy képregényben folytassák a nyolcadik évaddal…). Amikor először ment magyar tv-ben, utáltam, aztán pár éve (lehet az 5-6 is) láttam egy részt angolul, ami helyretette az egészet. Ez a rész a Once More With Feeling volt, amiben mindenki folyamatosan dalra fakad, mint egy musical-ben, mindezt egy megidézett démon miatt – és ekkor hirtelen rájöttem, hogy az volt a bajom vele, hogy túl komolyan vettem. Nem szabad. A Buffy egy vígjátéksorozat (eleve a felütés: egy szőke, plázacicoid cheerleader vadászik az ősöreg vámpírokra), ami ennek ellenére pont annyi komoly témát adagol, hogy egyensúlyban maradjon az egész, és ne merüljön aláröhögős soap szintre. Remekül adagolt pop culture utalások, fergeteges beszólások, megfelelően elegyített humor és dráma, és a mindent belengő Coolness Factor. 10/10
Castle: Nathan Fillion jutalomjátéka a Murder, She Wrote remake-jében. Adott egy többszörös bestselleres krimiíró, aki belekeveredik egy nyomozásba, mikor egy gyilkos az ő könyveiben leírt módszerekkel öl meg három embert. Na persze ez elég lapos kezdet lehetne, de egyrészt Rick Castle nem csak légből kapja a történeteit, hanem kiképezte magát a módszerekből, ráadásul Fillion rendesen elengedi magát a szerepében, amit rendkívül jól ellensúlyoz a Stana Katic által játszott “társa”. A sorozat természetesen már a pilotjánál megfogott, és azóta is rendszeresen szólnak át a szomszéd szobából, hogy min röhögök már megint, mikor az újabb részeket nézem. 10/10 [Jelenleg a 3. évadnál tart]
Doctor Who: Egész pontosan a reboot óta. Egy Guild Wars-os ismerősöm istenítette, de nem igen értettem, miről beszél, aztán egyszer sikerült elcsípnem a Girl in the Fireplace részt a BBC Prime-on, és rögtön kíváncsi lettem. Még egy-két rész elcsípése után nekiláttam a módszeres nézésnek, és azóta tart a lelkesedés. Igen, nekem nagyon tetszik a Matt Smith féle Tizenegyes is, nem kell fújjogni, Tennant nem volt jobb, csak más. Persze, hogy rosszabb sem. A sorozat elsősorban a fiatalabb nézőket célozza meg, de épp eléggé geek és ekcentrikus, és épp eléggé nem veszi magát komolyan ahhoz, hogy felnőttebb fejjel is élvezhető, szórakoztató időtöltést nyújtson, és az alapvetően elég könnyed hangulatú sorozatot átszövik az egyes évadokon átívelő komolyabb metaplotok, illetve helyenként elég durván horrorisztikus részek is tarkítják (pl. Blink). 10/10 [Szombaton indult a 6. évad]
Eureka: Egy város, ahol az átlag intelligencia 170 fölötti, a technológia úgy 30-40 évvel jár előrébb… és ahol természetesen mindent hajlamosak túlbonyolítani. Ide helyezik át Jack Cartert sheriffnek, aki ugyan nem okos, de legalább “street-smart”, és épp ezért pont neki jutnak eszébe a legegyszerűbb ötletek és összefüggések. (“Remove the batteries… I would never have thought of that.”) A negyedik évad elején egy jól irányzott időutazással megkavarták a szálakat, amire természetesen csak hatan emlékeznek a lakók közül, és… hát, ez egy kissé olcsó húzás volt a sorozat felrázására, de tulajdonképpen működik. Épp évadközi szünetet tart, júliusban jön a folytatás. 8/10 [Negyedik évad közepén szünetel]
Game of Thrones: A sorozat alapjául egy olyan regénysorozat szolgál, amit George R. R. Martin írt, és rajtam kívül már szinte mindenki olvasott*. A sorozat már az első tíz percben odaszögezett, és kíváncsivá tett a regényekre, de most már nem akarom spoilerezni a történetet. Maga a sorozat eléggé “hard” fantasy, a főszereplők nincsenek biztonságban csak azért, mert a stáblista elején szerepelnek, és a második résznél már olyan összetett intrika sejlik fel, hogy tartok tőle, jegyzetelnem kell majd. És bár az ilyesmit nem szoktam szeretni, ezt most pozitívumként hoztam fel. Tegnap adták le a második részt, még nem késő bekapcsolódni. 9/10 [Új sorozat]
House: Szerintem mindenki ismeri ezt a sorozatot, mivel legalább három csatornán végigmentek az eddigi évadok, és a TV2 főműsoridőben adja. Csak annyit tennék hozzá, hogy már kétszer sikeresen megújult a sorozat, még mielőtt befásult volna. 8/10
How I Met Your Mother: Egy rendkívül humorosnak indult sitcom, ami sajnos mostanra már eléggé megfáradt. Eleinte a Buffyban is szereplő Alyson Hannigan miatt kezdtem nézni, és még mindig nézem, bár most már rettentően várom a sorozat végét. Kár érte. 6/10 [Jelenleg a 6. évadnál tart]
Outsourced: Mit tehet egy amerikai call center manager-e, ha a teljes irodát kiszervezik Indiába? Vagy megy az irodával, vagy keres új munkát. Todd Dempsy az elsőt választotta, amit azóta párszor megbánt már azóta, de nem adja fel. A sorozat elég humorosan, helyenként kissé fájdalmasan mutatja be, hogy mennyi baklövést lehet elkövetni, ha nem ismerjük eléggé a helyi kultúrát. A sorozat alapjául egy azonos című film szolgált, amit én ugyan nem láttam, de úgy tudom, a sorozat erősen túlszárnyalja a film minőségét. Remélhetőleg nem fullad önismétlésekbe, egyelőre sikerrel veszi az akadályokat. 8/10
Sherlock: Valójában ez is kakukktojás: az első évad három, egyenként másfél órás részből áll, így tekinthető három teljes filmnek is. (Hol vannak a régi szép idők, amikor egy 180 perces VHS kazettára ráfért két film?!) A sorozat Sherlock Holmes történeteinek leporolása és modernizálása, ami meglepően jól működik: a korábbi filmekben idealizált és megszelidített Holmes helyett az eredeti, szociopata zseni garázdálkozdik London utcáin, hogy különc módszereivel és brilliáns következtetéseivel megoldja a rendőrség számára fogós bűntényeket. A modernizálás remekül működik, egy pillanatig sem tűnik karakteridegennek a főfelügyelőt a rendőrségi sajtótájékoztató alatt a jelenlevő újságíróknak küldött körSMS-el piszkáló Holmes, amihez nagyban hozzájárul London egyszerre modern és mégis viktoriánus hangulata, továbbá a Sherlock gondolkodását jelző képernyőfeliratok. Kár, hogy csak három részes volt az első évad… 10/10 [Idén jön a második évad]
…hogy miért nem osztottam 6-nál kisebb pontokat? Nos, nem vagyok mazochista, önszántamból nem nézek olyan sorozatokat, amik ennyire fájdalmasak lennének számomra. Arról pedig, hogy mindig tudjam, mikor jön a következő rész, és hol tartok az esetleges felzárkózásokban, a MyEpisodes.com gondoskodik.